Csütörtök reggel fél 9-től újfent közelebb kerülünk ahhoz, ki lesz a közmédia (Magyar Rádió és Televízió Nonprofit Zrt.) új vezérigazgatója. Megkezdődik ugyanis a 14, még versenyben lévő jelölt meghallgatása. A kandidálók a Független Közmédia Testület előtt mutathatják be elképzeléseiket, ezt pedig a nagyközönség is követheti a grémium honlapján. De akinek nincs kedve vagy ideje ily formában megtenni ezt, annak jó hír, hogy a ReklámInvázión folyamatos szöveges tudósítás olvasható az elhangzottakról.
Papp Réka Kinga zárta az első napot
Az idáig közel 2 évtizedes pályája során számtalan helyen és szerepben megfordult Papp egy több kérdező szerint is bátor, innovatív programmal rukkolt elő, melynek egyik fő eleme a „platform-szemlélet”: a közmédia működésében és a hírszolgáltatásban fontos szerepe lenne a helyi sajtó bevonásának, tartalmi partnerségeknek és a digitális szamizdatnak (pl. pár fős szerkesztőségek, youtuberek); ez egyúttal a jelenleg nehéz helyzetben lévő orgánumok túlélését is szolgálnák.

A szerkesztőségi struktúra is jelentősen átalakulna: a jelenlegi rendszer helyett a tematikus szerkesztőségek (pl. közélet, kultúra), az adásszerkesztőségek és az ún. médiaműhelyek jelentenék az alapot – utóbbiakban új szakemberek képzése, és módszertanok kidolgozása lenne a cél; ezek a médiaműhelyek le is választhatók a rendszerből, ha arra van szükség. Papp fontosnak tartja továbbá a jelenleg a magyar nyilvánosságban alig vagy egyáltalán nem reprezentált csoportok reprezentációját, példaként említve a parasportot mások mellett. A digitális stratégia alapja elképzelése szerint nem egy önálló streamingplatform, hanem egy nagy portál, amiben egyben, egyenrangúként jelennek meg az írott, hangos, illetve mozgóképes anyagok, vagy épp a médiaműhelyek.
Vele zárult tehát az első nap, holnap 8:30-tól folytatás hasonló formában, a hátralévő 6 jelölttel.
Horváth Dori Gábor és rengeteg kérdés
Az alapvetően gazdasági háttérből érkezett, de médiavezetői tapasztalattal is rendelkező jelölt programja tartalmaz pár egyedi ötletet (az M1 és az M5 megszüntetése, a Duna és a Duna World lenne a két főadó), ugyanakkor nála is előjön a transzparens működés és a szakmai függetlenség ígéretként, emellett egységes online jelenlétről és saját, a mostaninál jobban működő streamingplatformról is beszélt.

Külön említette az AI-t, melyre eszközként és nem az emberi erőforrás alternatívájaként tekint, tehát pl. a hírszerkesztés az ott dolgozó emberek feladata maradna. A jelenlévőknek rengeteg kérdése volt, melyek jó részére ugyanakkor Horváth Dori – javarészt a költségvetési helyzetre való hivatkozással – nemigen tudott egzakt választ adni, így sok mindenre nem kapott a szélesebb közönség sem túl sok információt.
Kertész György radikális ötletekkel állt elő
A jelenleg egy kommunikációs tanácsadó cégnél dolgozó Kertész azzal nyitott: a közmédia már jóval 2010 előtt elkezdett tetszhalott állapotba kerülni, valamint hogy az áprilisi választások után szinte rögtön lényegében a nulláról kellett volna újrakezdeni az átalakítás helyett. Hamar leszögezte azt is, hogy ha ő lenne a vezérigazgató, 2030-ra lényegében az 1990 körüli állapotok állnának vissza – abban a tekintetben, hogy 3 rádió és 2 televízióadó maradna csak a közszolgálati média berkein belül; a streaming nála is igen nagy hangsúllyal szerepel.

Kertész arról is beszélt: szeretné elérni, hogy az általa vezetendő közmédiára mint „biztos kikötőre” tekintsenek a magyar alkotók, emellett különféle műhelyekkel sem zárt ki együttműködést. Véleménye szerint a köztévés Híradót „el is kell adni”: úgymond lazításra van szüksége, a cél pedig nem más, mint a két kereskedelmi tévé legyőzése a nézettségi harcban; a közszolgálatiságot szerinte nem feltétlenül a lineáris térben kell csak megvalósítani, de ez elsősorban törvényi kérdés. Azt is mondta: a közmédiának képes lennie tartalmak kívülről, versenyképes áron való megrendelésére, majd arra is, hogy garantálják a minőséget, amit a közmédia megkíván.
Malcsiner Maximilián Péter – visszafogott változások
A leginkább a Kisvárosból ismert színész első gondolatai között azt mondta: szerinte „a közmédiának nincs karaktere”, egyedi hangja, ez pedig más országokkal összehasonlítva nagy hiányosság. „Független, pártatlan, megbízható” hírszolgáltatást tűzött ki célul, mely a 4 csatornásra tervezett tévés struktúrában igen fontos szerepet kapna. Külön lenne hírcsatorna tehát, a kínálatot egy „life” tematikájú, egy sport- és egy kulturális adó egészítené ki – és a rádióknál is valami hasonló körvonalazódott az elhangzottakból.

Eddig nem hallott gondolat, hogy reklámmentessé válna a közszolgálati média – a kieső bevételek Malcsiner szerint nem fognak hiányozni, például a humánus módszerekkel megvalósított létszámcsökkentés okán. De természetesen bármilyen nyomásgyakorlás elhárítása, valamint az MTI-vel való viszony is szóba került, itt valamilyen szintű együttműködésről hallhattunk terveket.
Kert Attila mély koncepcióval érkezett
Az MTV korábbi hírigazgatója az Euronews-t hagyná ott az új közmédia kedvéért, programját pedig szokása szerint 10+1 pontba csomagolta – ebben elég nagy hangsúlyt fektetett a hírszolgáltatás és maga a közszolgálati média hitelének visszaállítására, valamint intézményi garanciák beépítésére.

Az ő pályázata kapcsán is előkerültek bizonyos állandó témák, mint a létszámcsökkentés, amit Kert a 2027-re szánt 80 milliárd forintos költségvetés okán elkerülhetetlennek tart, mindemellett pedig megvizsgálnák, kik azok a jelenlegi állományban, akik méltatlanok az intézményben való munkára. Természetesen megkerülhetetlen volt a politikai nyomásnak való ellenállás kérdése is, amire Kert úgy reagált, eddig „mindig sikerült elhárítani”, egyúttal elmondta, a közmédiának fontos szerepe kell, hogy legyen a liberális demokráciában, a véleménynyilvánítás szabadságának megőrzésében – a kultúrharc által foglyul ejtett terület helyett sokszínű közegként képzelné el a közszolgálati médiát.
Dávid-Joó Zsanett váratlan fordulatot vitt a nap menetébe
Az M1 hírcsatorna-korszakának egyik meghatározó képernyőse által benyújtott pályázat sok szempontból gyökeresen kívánt szakítani a jelenlegi állapotokkal, és a múltjával is próbált elszámolni.

Hogy a program meddig lesz olvasható a szélesebb közönség számára, az jelen állás szerint viszont már rejtély, ugyanis a Joó Zsanett-sztoriban volt még csavar: meghallgatása kezdetén elmondta, hogy – azok után, hogy 5 hónapja várta a következő beosztását, eközben pedig beadta a pályázatát – a 14-be jutása utáni másnap az MRTV levélben közölte vele: munkaviszonya megszüntetését tervezik. Ezek után ő már nem látta értelmét a pályázat továbbvitelének, így – Bayer Judit FKT-elnök azon törekvése ellenére, hogy megpróbálja Joót meggyőzni logikája nem feltétlenül érthető mivoltáról, és hogy menjen tovább – visszalépett, így már csak 13-an versenyeznek a közmédia vezérigazgatói posztjáért.
Bakonyi Péter – az ellentmondások kereszttüzében
Bakonyi Péter kommunikációs és médiaszakember, korábbi Duna TV-s vezető és nem mellesleg volt melbourne-i főkonzul – jelenleg a Magyarságkutató Intézetnél dolgozik -, aki 10 perces időkeretének jó részében a múltjáról beszélt és arról, milyen fontos számára a közszolgálat. Szerinte a közmédia nem lehet többé pénznyelő, kifizetőhely vagy bármely politikai oldal szócsöve – ehelyett költséghatékony, korszerű, hiteles szervezetet képzel el. Az elmúlt 16 évben vállalt szerepei, valamint néhány érdekes kijelentése és ötlete (pl. bölcsészként indult sikeres korábbi tv-elnökökről beszélt, emellett programjában ötleteket merített a ma divatos, ámbár elég erőszakos videójátékokból) miatt szinte minden kérdező többé-kevésbé éles kritikával illette, elsősorban a Duna TV-nél és a diplomáciában 2010 után viselt tisztségei kapcsán.

Bakonyi határozottan visszautasította azon vádakat, mi szerint felelőssége lenne az elmúlt rendszerben, elmondása szerint őt a köz szolgálata vezette, kormányoktól függetlenül – a lelkiismeretét tisztának vallja. A közmédia közeljövőjével kapcsolatban a lineáris televíziózás „hospice-tevékenységéről” beszélt, a streaming, mint a legfontosabb terület szerepel nála, erre kell szerinte építeni – ezen túl sok konkrétum sem a pályázatából, sem pedig a meghallgatáson nem derült ki.
Herman Dániel Péter – szemléletváltás, sok nyitott kérdés
Elsőként a korábban az RTL-nél hosszú ideig dolgozó Herman Péter Dániel, ismertebben Herman Pierre mutathatta be programját. Előadása elején arról beszélt, véleménye szerint számos RTL-es műsor és sorozat beférne a közmédia kínálatába is, de „a cél nem egy újabb RTL közpénzből”. Szót ejtett a társadalom a szervezet felé mutatott bizalmatlanságáról is, mely visszafordítására 3 vállalást fogalmazott meg:
- hitelesség, függetlenség
- teljes tartalmi átalakítás
- átlátható gazdálkodás
Herman szerint „a politikának nincs helye a szerkesztőségekben”, ahogy a vezérigazgatónak sincs. Szót ejtett a digitális tér fontosságáról is, ennek egyik legfontosabb tere lenne a Médiaklikk, melyet alaposan átalakítana tartalmában és használhatóbbá is tenné. Mindemellett létrehozná a Sávot, mely egy autonóm, fiataloknak szóló digitális műhely lenne, a közmédia utánpótlásának kulcsa.

A meghallgatáson jelenlévők sokrétű kérdéseket tettek fel, részben a pályázat hiányosságaira rávilágítva:
- felmerült a Herman által jól ismert showrunner-pozíció meghonosítása a közmédiában, melynek célja szerinte a méltó színvonal megteremtése a sorozatgyártásban;
- anyagi és személyzeti kérdésekbe nem ment bele annyira, az esetleges béremelés kapcsán azt mondta, a piaci szereplőknél kicsivel alacsonyabb béreket tart kívánatosnak az adóforintokból;
- a tudósítói hálózat kapcsán az MTI-vel való együttműködést hangsúlyozta, de meglátása szerint „nem kell mindenhol ott lennie” a közmédiának;
- kevés szó esett a lineáris tévéadók jövőjéről, de Herman annyit elárult, hogy azok kb. fele (a Duna World-öt említette konkrétan) megszűnne, az M1 lenne újra a főadó, a Duna pedig a diaszpóra televíziójává válna.
Az út a meghallgatásokig
A médiatörvény júniusban elfogadott módosítása gyökeresen megváltoztatta a közszolgálati média rendszerét, a társaságok felett a tulajdonosi jogokat gyakorló FKT, valamint az MTVA a Duna Médiaszolgáltatóba történő beolvadását követően utóbbiból létrejött MRTV, és a 2015 után újra önálló formában működő MTI Nonprofit Zrt. létrehozásával. A két céget jelenleg átmeneti stáb élén Horváth P. András jogász, ügyvéd, egyetemi oktató vezeti, a végleges vezetők kiválasztása nyílt pályázat útján történik. Az MRTV vezérigazgatói posztjára 27-en jelentkeztek, közülük a hétfő esti bejelentés szerint 14-en maradtak:
- Amin Zoltán
- Bakó Lajos
- Bakonyi Péter
- Dávid-Joó Zsanett
- Fischer András
- Herman Péter Dániel
- Horváth Dori Gábor
- Kert Attila
- Kertész György
- Malcsiner Maximilián Péter
- Papp Réka Kinga
- Pusztai Ferenc
- Szabó Stein Imre
- Tóth Zoltán András.
Több név is ismerős lehet azoknak, akik jártasak a média világában, sőt olyan is van, aki egészen nyárig rendszeresen szerepelt a köztévén:
- Kert Attila, aki pályája során volt az akkori MTV hírigazgatója is (2006 és 2009 között), 2013-as létrehozása óta pedig az Euronews magyar irodáját vezeti;
- Szabó Stein Imre dolgozott az RTL (Klub) kommunikációs igazgatója és az ATV vezérigazgató-helyettese is (mindkét csatornánál jelentős dolgok fűződnek a nevéhez), emellett – Kerthez hasonlóan – 2008-ban pályázott az MTV elnöki posztjára, igaz, akkor mindketten sikertelenül tették ezt;
- Dávid-Joó Zsanett is említésre méltó, habár őt leginkább simán Joó Zsanettként ismerjük – bizony, a 2015-ben hírcsatornává átalakított M1 egyik arcáról van szó, akinek mind az eredeti 27-es, mind pedig a szűkített 14-es listán való feltűnése érdekes színfolt;
- de ott van Papp Réka Kinga is, akivel elsősorban az ATV különféle műsoraiban lehet találkozni, az ő pályázata is váratlan fejlemény.
A meghallgatások két részletben zajlanak: csütörtökön és pénteken egyaránt 8:30 a kezdési időpont; minden jelölt 10 percben mutathatja be vízióját. Az FKT az előzetesen közölt szempontok mellett a pontozás során értékeli többek között az előadásmódot, az elhangzottak hitelességét és az összbenyomást is.
Fotó: közmédia
További tartalmak Facebook és YouTube csatornánkon. Kövess minket ott is!
