A közmédia vezérigazgatói posztjára pályázók meghallgatásának pénteki szakasza

Ma véget ért a 14 jelölt meghallgatása - szöveges közvetítés a pénteki eseményekről.

Bakó Lajos, a veterán

Az utolsóként sorra került jelölt szakmai és társadalmi felelősségről beszélt a közmédia vonatkozásában, első lépésként a biztonsági rendszer EU-s elveknek megfelelő auditját tűzte ki célul rövid határidővel, majd pénzügyi és műszaki felülvizsgálat jönne. Nem válna meg senkitől, mondván: rövid távon nem jár megtakarítással – a kulcs az átképzés, a munkafolyamatok összehangolása.

A rendszerváltást követő évtizedekben Bakó elmondása szerint Papp Dánielen és Altorjai Anitán kívül minden köztévé-vezetővel dolgozott együtt, erre a tapasztalatra is építene.

A 80 milliárd forintos büdzsét „sokknak” tartja, az idei évből fennmaradó pénzzel nem számolt. Az MTI-ről azt mondta: helyre kell állítani a tekintélyét, és együttműködne velük egy digitális tanúsítványi rendszer kialakításában. A költségvetési helyzet fényében az M4 Sport+ időszakos jellegűvé alakításáról beszélt, de bevallotta, hogy nem segítene sokat.

Újfent nosztalgiázva kiemelte az Ablak fontosságát a televízió történetében, összekötve az archívum fejlesztésével; amellett, hogy nem tartja célnak a kereskedelmi adókkal való versengést, a közösség, az állampolgárok segítését annál inkább.

A kérdések között többek között szóba került múltja az MTV közalapítványának kuratóriuma elnökeként – megemlítette: egyik élharcosa volt a Magyar Televízió kiköltözésének a Szabadság térről.

2010-es pályázatáról szólva arról beszélt: már akkor olyan tervekkel állt elő, amik máig nem valósultak meg (pl. VoD). Azt mondta, megtanult lobbizni, de nem szeret – ugyanakkor ha muszáj, hát muszáj; a pártpolitikát távol kell tartani, a politikát hagyományos értelmében annál kevésbé.

A programja szerint 2027-ben vizsgálná felül jobban a csatornastruktúrát, megtakarítást inkább a munkafolyamatok átalakításától, karcsúsításától vár.

Bakó hiteles, hatékony közmédiával lenne elégedett, nyitott volna a tanácskozásokra. Beszélt arról is, hogy 2030-ra milyen örökséget hagyna: automatizmusok kiépítését, hogy az adott emberek nélkül is működjön a kialakult rendszer.

Pusztai Ferenc radikálisan digitális víziója

„A közszolgálat nem egy csatorna, hanem egy küldetés”: ezzel nyitott a producer, aki szerint a közmédia súlyos bizalmi válságban van, ez a nézettségen jól látszik. Pusztai azt mondta: paradigmaváltás zajlik, az írásbeliségből az általa csak mozgóképbeliségnek nevezett korszakba, a digitális korba.

Úgy látja, a politikai függetlenség megteremtésénél valamivel fontosabb ez a korszakok közti átmenet – a hazai televíziózás megalapítása körüli helyzethez hasonlította a mostani szituáció súlyát. 3 lineáris tévécsatorna maradna tervei szerint: a Duna, az M4 és a Duna World; ezek ugyanakkor elsősorban afféle kiegészítő elemek lennének, a legnagyobb hangsúly a streamingen lenne (a rádió nem változna struktúrában, kínálatban annál inkább). Digitális lenyomattal látnák el tervei szerint a közmédia híranyagait a bizalom visszaépítése érdekében, a külső befolyást etikai bizottsággal és ombudsman segítségével hárítaná el. Mint elárulta, lényegében egyedül írta anyagát, és azt mondta, olyan tapasztalattal rendelkezik, amilyenre most van vezérigazgatóként szükség; a struktúrába házon belülről is pályáztatna vezetőket, nem csak kívülről kíván behozni embereket maga mellé.

Fontosnak látja a közönség bevonódását a tartalmak népszerűsítésében, terjesztésében a közszolgálati üzenetek kapcsán. Koprodukcióról is beszélt: például cél, hogy megkeressék a magyar producereket, pályázzanak az ötleteikkel; úgy véli, segítene ez az Európához kapcsolódásban. Az edukáció kapcsán a kapcsolódás fontosságát hangsúlyozta, a segítő szándékot (a „mozgóképértés” Pusztai szerint kiemelt fontosságú az elmúlt időszak tapasztalatait látva). Létszám szempontjából 20-50% közötti elbocsátási rátával számol, de emberségesen szeretné ezt véghezvinni, akár segítségnyújtással egy új kezdethez.

Arra az eshetőségre, hogy változó politikai viszonyok mellett hogy védené meg a közmédiát, úgy reagált, a társadalom bizalmát bírva az magától is megvédi az intézményt, erre a cseh példát hozta fel.

Tóth Zoltán András és az 50 éves terv

A mai napon meghallgatott negyedik pályázó egy időutazással nyitott, mellyel arra kívánt rávilágítani, a távoli jövőben, pl. 50 év múlva is releváns dolgokat várna el a közmédiától, melynek egyik legfontosabb dolga szerinte „közös értékeket és kincseket találni”. Meglátása szerint az ember van a fókuszban: filozófiáját a „rólunk, velünk, nekünk” hármasával fogalmazta meg. Trénerként végzett munkájából a csapatépítési képességek fontosságát emelte ki.

A multiplatform nála is kulcskérdés, szeretné, hogy „trendsetter” legyen a közmédia, és újfent kiemelte az időtálló tartalmak szükségeségét.

Az intézményben korábban végzett munkája kapcsán Tóth sem úszta meg a szembesítéseket, amikre azzal reagált: nem volt köze a hírszolgáltatáshoz, felelősséget csak amiatt érez, hogy 2023-ig ott maradt; „rettenetesen zavarták” viszont bizonyos dolgok (egyik példaként 2018-ból az akkori ellenzéki képviselők MTVA-székházbeli ügyét hozta fel), egyúttal úgy látja, senki nem mentesül a régi rendszer közmédiájában vállalt szerepe súlya alól.

A struktúra szempontjából érdekes új elképzelés, hogy minden nemzetiségnek saját szerkesztősége lenne. Ún. kulturális eseménynaptárat állítana össze a tematika jobb reprezentációja érdekében, a működésben pedig programja szerint számos külföldi példát adaptálna a magyar környezetbe.

Amin Zoltán kemény kérdéseket kapott

A közmédiában korábban jó ideig különféle feladatokat ellátó Amin „a köz bizalmának” helyreállítását tűzte ki céljául, természetesen hangsúlyosan a hírszolgáltatásban, emellett a különféle csatornák és platformok kínálatában az értékteremtés és a nézettség együttes fontosságát hangsúlyozza. 3 televízió- és 4 rádiócsatornával számol, emellett a Médiaklikk fejlesztése nála is kiemelt cél a következő évekre. Eddig mástól nem hallott elem, hogy a fő Híradót este 6-kor kezdené, a két nagy kereskedelmi adóval egy időben, a verseny kiélezése érdekében.

Prezentációja végén „küldetéstudatos közszolgaként” definiálja önmagát, a létszámcsökkentést a versenyképesség érdekében ő is elkerülhetetlennek tartja. A 2010 utáni közmédiás szerepvállalása kapcsán kapott pár izzasztó kérdést, elmondása szerint „rettenetesen szégyelli magát” amiatt, ami akkor a közszolgálati médiában történt, és azt mondta: már akkor, vezetőként sem támogatta a hírcsatorna ötletét, és most is ellene van, értelmetlennek látja. Fontos ügynek tartja az utánpótlás, új szakemberek képzésének ügyét az elmúlt 16 év tükrében, mely idő alatt szerinte rengeteg lehetőséget szalasztott el a szervezet. „Megengedhetetlennek” tartja, hogy a kertévéknél nagyobb büdzséből ilyen alacsony nézettséget érnek el.

Szabó Stein Imre külföldi példákra épít

A korábban az akkori RTL Klubnál és az ATV-nél is kommunikációs vezetői szerepet betöltött Szabó Stein az elmúlt időszakból hiányolta a közmédia társadalmi egységet erősítő szerepét, ennek ellensúlyozására „beszélgetőtérként” látja az új közszolgálatot.

Megnyitná a közmédiát a tartalomgyártás terén a kis gyártók előtt is. A BBC-hez hasonló elveket honosítana meg a hírszerkesztésben, és azt mondta: „a demokratikus alapelvek tekintetében nem lehet semleges” a közmédia. 4-4 tévé- és rádióadóval számol, utóbbiakat az egykori Sláger Rádiót is vezető Heal Edinára bízná; a multiplatform stratégia kapcsán úgy fogalmazott: mindenkit ott szeretnének elérni, „ahol van”.

2027-re átmeneti évként tekint, többek között a hírműsorok megújításával, valamint a digitális platform átalakításával, utóbbi folyamat végét legkésőbb 2028 elejére tervezi.

Szabó Stein továbbá célul tűzte ki a visszatérést az európai közszolgálati közösségbe, és úgy látja, „forrás nélkül nincs eredmény” – a 2027-es büdzsé kapcsán arról beszélt: nem reménytelen, hogy tartható, de át kell látni a viszonyokat. A bevételek növelése érdekében fontosnak tartja egy, pl. a BBC Studios-hoz hasonló kereskedelmi leányvállalat alapítását is. Az archívum digitalizációjának felgyorsítása pedig – a lehetőségek függvényében – akár valamilyen kábelcsatorna létrehozásának alapja is lehet.

Heal Edinának az esélyegyenlőségi területen is nagy szerepet szán, meglátása szerint az egyik prioritás kell legyen ezzel foglalkozni. Fontosnak tartja, hogy a vezérigazgató együttműködjön az FKT-val minél több kérdésben, valamint hogy a közmédiának jelentős szerepe legyen az edukáció különféle formáiban – például oktatási sávval számol az új szerkezetű M2-n.

Fischer András indította a napot

A Danubius Rádió és az Origo korábbi vezérigazgatója – akinek csapatában többek között Veiszer Alinda és Weyer Balázs is ott van – több tegnap hallott jelölthöz hasonlóan „történelmi pillanatról” beszélt bevezetőjében, egy új társadalmi szerződés megkötését fontosnak tartva, a közmédiának pedig ebben kulcsszerepet szán.

Szerinte az intézmény függetlensége nem elsődlegesen személyfüggő, és „nem csak egy kimondott szó” – példát kell mutatni, tanítani. A közmédia 2027-es költségvetéséről szólva azt mondta, az információk teljes körének ismerete hiányában nehéz konkrét dolgokat mondani, ezt 100 nap után ígéri – tartalmi kérdésekbe pályázott tiszténél fogva nem ment bele, elmondása szerint megválasztása esetén sem szólna bele az ezzel kapcsolatos döntésekbe. Fischer szerint olyan közmédiát kell építeni, mely mihamarabb fel tud készülni a jövő igényeinek lefedésére, és minden társadalmi csoportot szolgálni tud. Szerinte a közérdeklődésen túl kell gondolkodni, minőségi tartalmakat kell előállítani.

Csapatáról szólva azt mondta: büszke azokra is, akik neve már ismert, és azokra is, akiket nem nevezhetett még meg. A létszámmal kapcsolatosan kiemelte: bármilyen gyors érdemi lépéshez a jelenlegi vezetés együttműködése is szükséges lenne; vezérigazgatóként minden munkavállaló felé személyes felelősséggel tartozik. A hírigazgatót pályázat útján tervezik kiválasztani, „releváns, informatív, tisztességes” Híradó a cél. Vidéken a helyi társulatokkal, szervezetekkel kíván együttműködni, elmondása szerint „ki akarjuk hangosítani azokat, akiknek nincs hangja”. Személyes sikernek azt fogja tekinteni, ha megvalósulni látszanak a pályázatírás kezdetén kitűzött céljai.

Meghallgatások 2/2.

Tegnap megkezdődött az MRTV vezetéséért versenyben maradt jelöltek meghallgatása a Független Közmédia Testület előtt. Csütörtökön a 14 állva maradt kandidáló közül 8-nak volt lehetősége bemutatni programját, elképzeléseit – az aznapi eseményeket ugyancsak nyomon követtük, méghozzá ebben a cikkben.

Mára tehát 6-an maradtak, név szerint:

  • Amin Zoltán,
  • Bakó Lajos,
  • Fischer András,
  • Pusztai Ferenc,
  • Szabó Stein Imre,
  • valamint Tóth Zoltán András.

Természetesen videós közvetítés az FKT honlapján ma is lesz, de amennyiben ennek nézése/hallgatása nem opció, itt a ReklámInvázión szöveges tudósításunkban beszámolunk a fontos történésekről – érdemes lesz velünk tartani, már csak azért is, mert akár ma eldőlhet, ki lesz a közmédia új vezetője.

Fotó: FoA/ReklámInvázió
További tartalmak Facebook és YouTube csatornánkon. Kövess minket ott is!